2021 felé: Közel Nulla Energiaigényű épületek

Épületenergetikai Direktíva (EPBD)

Az Európa Parlament és Tanács az épületek energiahatékonyságáról szóló 2002/91/EC direktívájának célja, hogy lehetővé tegye az Unió építési szektorában rejlő, 28 százalékra becsült energiamegtakarítási lehetőség kiaknázását és ezáltal az Unió összes energiafogyasztásának 11 százalékos csökkentését. 

Az új épületenergetiakai szabályozás a következő területekkel kapcsolatosan határoz meg követelményeket az Unió minden tagországa számára:

    • épületek összesített energetikai jellemzőjének meghatározására szolgáló számítási módszer kidolgozása; 
    • új épületek energetikai jellemzőjére vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása; 
    • meglévő, lényeges felújítás alatt álló nagyobb épületek energetikai jellemzőjére vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása; 
    • az épületek energetikai tanúsítása; 
    • az épületek kazánjainak és légkondicionáló rendszereinek rendszeres felülvizsgálata, továbbá a 15 évnél régebbi kazánnal kialakított fűtési rendszerek ellenőrzése.

Az Épületenergetikai Irányelv részletes leírása itt olvasható.

---------------------------------------------------

2010/31/EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról

Az Épületenergetikai Direktíva (EPBD) átdolgozásaként hatályba lépő irányelv célja az épületek részeinek és önálló rendeltetési egységeinek energiahatékonysági előmozdítása. Ennek érdekében az Unió előírja tagországainak:

1, Az épületek energiahatékonyságának kiszámítására vonatkozó módszertan kidolgozását

A tagállamok kötelesek nemzeti vagy regionális szinten olyan, az épületek energiahatékonyságának kiszámítására vonatkozó módszertant elfogadni, amely figyelembe vesz bizonyos tényezőket, különösen a következőket:

    • az épület hőtechnikai jellemzői (hőkapacitás, hőszigetelés stb.);
    • fűtési rendszer és melegvíz-ellátás;
    • légkondicionáló rendszerek;
    • beépített világítóberendezés;
    • beltéri klimatikus körülmények.

2, Minimumkövetelmények meghatározását

A tagállamok a költségoptimalizált szintek elérése érdekében kötelesek az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket meghatározni, melyeket 5 évente felül kell vizsgálni.

Az új épületeknek meg kell felelniük ezeknek a követelményeknek, és még a kivitelezésük kezdete előtt megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni a megújuló energián alapuló ellátási rendszerek, a hőszivattyúk, a táv- vagy tömbfűtési és -hűtési rendszerek, valamint a kapcsolt energiatermelő rendszerek beépítéséről.

A meglévő épületek jelentős felújítása során javítani kell azok energiahatékonyságát oly módon, hogy a munka eredményeképpen egyúttal a minimumkövetelmények is teljesüljenek.

3, Piaci ösztönzők és pénzügyi akadályok

A tagállamoknak össze kell állítaniuk azoknak a már meglévő és lehetséges eszközöknek a listáját, amelyek célja, hogy előmozdítsák az épületek energiahatékonyságának javítását. A listát háromévente frissíteni kell.

4, Energiahatékonysági tanúsítványok

A tagállamoknak létre kell hozniuk egy, az épületek energiahatékonyságát igazoló tanúsítási rendszert. A tanúsítvány az épületek energiafogyasztására vonatkozó információkat, valamint a költséghatékonyság javítását célzó ajánlásokat tartalmaz.

A tagállamok kötelesek létrehozni az épületek fűtési és légkondicionáló rendszereinek rendszeres ellenőrzését biztosító rendszert.

A 2010/31/EU irányelv teljes szövege itt olvasható.

-------------------------------------------------

 1246/2013 (IV.30.) Kormányhatározat a 2010/31/EU irányelv szerinti költségoptimalizált követelményszint eléréséről

A határozat megfogalmazza annak igényét, hogy az említett uniós irányelv mihamarabb bekerüljön a hazai jogrendbe, és döntött arról, hogy megszigorítják az épület-energiahatékonysági követelményeket, azaz hogy milyen minimális energetikai elvárásoknak feleljenek meg a közel nulla energiaigényű épületek szerkezeti és gépészeti mutatói (pl: mekkora lehet a falak, ablakok, tetők és padlók hővesztesége). Az új szabályok azonban csak 2018-tól hatályosak, de a középületek, illetve az állami energiahatékonysági pályázatok keretében zajló építések során már 2015-tõl kell alkalmazni azokat.

A Kormányhatározat ide kattintva teljes egészében is elolvasható.

------------------------------------------------

Közel Nulla Energiaigényű épületek

Az EU-s direktíva meghatározása szerint a közel nulla energiaigényű épületnek:

  • magas az energetikai teljesítménye,
  • az energiaigénye közel nulla vagy nagyon alacsony, 
  • energiaigényét jelentős mértékben megújuló energiaforrásból fedezi, melyet helyben állít elő. 

Hogy pontosan mennyi energiát fogyaszt egy hatékony ház, s hogy az engedélyezett megújuló energiaforrások milyen távolságban lehetnek a felhasználás helyétől még egyeztetés alatt van a tagállamok és az uniós intézmények között. 

Hazánkban a Belügyminisztérium megbízást adott a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszékének a közel nulla energiaigényű épület típusok műszaki paramétereinek és definíciójának megállapítására.

A közel nulla energiaigényű épületek követelményrendszerét ismertető tanulmány innen letölthető.


Kalender A Hatékony Ház Napokat 2014. november második hetében rendezzük meg: középületeket hétközben, magánházakat hétvégén lehet megtekinteni. Látogasson el az országszerte található, nyilvánosság számára nyitott energiahatékony házak egyikébe!

Ezen honlap tartalmáért a kizárólagos felelősség a szerzőket terheli, nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét. Sem az EACI, sem az Európai Bizottság nem felelős az abban foglalt információk bármilyen jellegű felhasználásáért.